De írok, amint láthatjátok, ti is, a blogolástól jobb kedvem lesz :)
Tegnap sokat sétáltunk a városban, és megdumáltunk minden fontos dolgot. Sikerült rá vennem, hogy lépjen fel velem. Nem szívesen beszélek róla, mert rém cikis dolgot kell tennem. Lesznek királyi napok augusztus elejétől egészen szeptember közepéig és a nagynéném addig nyaggatott, amíg bele nem egyeztem, hogy szerepelek. Reneszánsz korát elevenítjük fel, kapok reneszánszos ruhát, megcsinálják a hajamat, pénzt is kapok érte, de nem akartam egyedül fellépni. Kértem a Csillát, hogy akkor lépjünk fel együtt, és beleegyezett nagy nehezen egy óra könyörgés után. Cikis lesz, de egyszer élünk, nem? Csak fel kell vonulni, egy szót sem kell szólni, max csak húsz ismerősöm előtt fogok égni... XD
Túl élem, és a Csilla is túléli, majd papírzacskót húzok a fejemre...
Tegnap továbbá beszélgettünk egy emberkéről, akit állitólag mi teljesen tönkre tettünk lelkileg.
A dolog egészen ártatlanul indult, egy srác felvett MSN-re, és nagyon jókat dumáltunk. Személyesen nem akarom megnevezni, hívjuk Balázsnak. Szóval kiderült, hogy abba a suliba jár, ahova a Csilla menni akart, így mondtam neki, hogy vegye fel MSN-re, így majd könnyebben beilleszkedik jövőre.
A srác nem volt egészen épelméjű, állítása szerint, amikor kiskorában beteg lett és majdnem meghalt, lejátszodott előtte az egész élete, és kapott egy msáodik esélyt, és az Ő kezében van a világ sorsa, képes az időjárást írányitani a kedve szerint, és hogy már többszőr öngyilkos akart lenni, csak valamilyen lények megmentették. Totál para a srác, és hát azt mondta, hogy szívbeteg és az orvos azt mondta neki, hogy meghal, ha szerelmes lesz ( komolyan, most melyik orvos mondana ilyet? XDXDXDXDXD)
Aztán bevallotta, hogy ennek ellenére szerelmes belém, én meg lekoptattam, hogy egy nagyképű pöcs. Aztán a Csillára szállt rá, úgyanugy eljátszotta ezt. Ősszel megkezdödőtt a gimi, Csilla személyesen találkozott vele, hát nem volt normális a srác az biztos.
Vicces, mikor elátkozzák az embert többszőr is, és csak fél évvel utána mondják meg neki, és ugyanolyan vidám az élete, mint eddig :D
Hát velem ez történt. Állítólag engem többször is elátkozott, de én még mindig nevetek rajta, nem is hiszek az ilyesmiben, és eddig nem haltam meg, még egy csontom se tört el. Ilyenkor úgy a szemébe röhögnék, na mi van seggfej, megint elátkozol? Várom a tornádót borítékolva :)
Egy tanács: ha valaki elátkoz téged, szard le, úgysem történik semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése